CanSat Hungary 2026 - A zsűri tanácsai (Műholdtalálkozó)

Hát most itt egy csomó mindent

összegyűjtöttünk, hogy mi az, amit

érdemes elmondani. Én egy pár dologra

még reflektálnék a ami a Norbi előadása

kapcsán, a szuborbitás előadás kapcsán

fölmerült. Egyrészt, hogy a itt a

méreteknek a kérdése,

ez valamennyire volt szó erről, de akkor

ez így legyen kimondva, hogy ez úgy néz

ki a versenyen, hogy azokat a méret,

tömeg és frekvencia előírásokat, amiket

a szabályzat tartalmaz, mi ezt a döntőn

ellenőrizzük. Tehát olyan szinten, hogy

lesz a tolómérő, lesz mérleg, lesz

RTLSDR, amire megmérjük, hogy tényleg

azon a frekvencián adtok-e, ahol

ígéritek.

És ennek tehát erre készüljetek, hogy

ezek tényleg komolyan lesznek véve. És

ugye itt a méretek kapcsán volt egy

olyan téma, hogy ez mennyire lehet

túllógni, vagy ilyesmi.

Átmérő irányba nem lehet túlógni.

Egyáltalán kisebb lehet. Ugye mondta

Norb, hogy kicsit nagyobb a rakéta, de

ez úgy van számolva, ez a 66 mm-es

limit, hogy

a körülötte lévő dolgok is még

elférjenek. Tehát ezen nem lehet nem le

nem lóghattok ki. És akkor ugye fölfelé

van egy 45 mm-es rész, ami az

ejtőernyőnek van fenntartva. Abban ugye

csak az ejtőernyő lehet. Hát, hogy az

milyen formában

van oda begyűrve,

az az hát attól függ, hogy ott hogy lesz

majd a geometria, de abba a térfogadba

pelek kell férni. Szokott lenni egy

ilyen ellenőrző kis hengerünk is, amibe

bele szoktuk tenni a cancet, és akkor

megnézzük, hogy tényleg az egész ernyőst

minden estebbe a hengerbe belefér-e, ami

így a külső limit.

És ugye az szokott még kérdés lenni,

hogy antenna ugyeb belelóghat ebbe a 45

mmbe, ami az erőnek van fenntartva.

Ha úgy emlékszem úgy

fogalmaz a szabályzat, hogy ez

kommunikációs antenna és ez is szokott

néha kérdés lenni, hogy a GPS antenna is

e beleféret. Jó, tehát az belelóghat, de

más semmi más ne lógjon bele. És ezt

komolyan is, komolyan is vesszük, mert

így lesz el a verseny. Tehát hogyha

valakinek nagyobb a kzetje, akkor abba

több minden férhet bele, és több király

dolgot tud megcsinálni. Szóval ez így

lesz szebb.

A másik, a másodlagos küldetéseknek a

bonyolultsága,

hogy hogyha ki van két

ket, ami a CDR

szintjén vagyunk, és az egyik egy

izgalmasabb másodagos küldetés, de

kevésbé van kész, akkor akkor a a jobban

kész fog tovább jutni.

Hát látjátok, hogy azért vannak itt

nagyon széles skálán mozog az, hogy

melyik csapat mennyire van kész. Ö még

messze vagyunk a határidőtől, tehát itt

még

adásokat lehet elérni. Ö de azért azt is

érdemes hangsúlyozni, hogyha viszont van

két hasonló készültségű csapat, akkor

viszont természesztetesen számít az,

hogy milyen a másodlagos küldetés,

milyen a műszaki megvalósítás,

mennyire nagy teljesítmény úgymond az,

amit amit a csapat lehetett az asztalra.

Szóval ezeket érdemes részbetartani. Azt

is szeretném hangsúlyozni még egyszer,

amit már elmondtunk egyszer, de ezt nem

lehet régszeb mondani, hogy mi az

alapján a 20 oldal alapján döntünk, amit

ti leadtok nekünk a CDR-ba. Ez a mai

esemény, ez arra nagyon jó, hogy mi is

tudjunk nektek tanácsokat adni, ti is

egymást megismerjétek és lássátok, hogy

ki mit csinál egymástól és kapjatok

tanácsokat. De ez ez nem számít bele. Mi

ez alapján nem tudunk értékelni, mert

nyilván nem tudunk minden csapatot

ugyanolyan mélységben, ugyan

részességben megnézni, meg hát még nem

is most van határidő. Tehát az a 20

oldal számít, amit leadtok. Az alapján

tudunk dönteni. Ebben nagyon fontos,

hogy benne legyenek a teszteknek a

dokumentációi, a készültségeteknek a

dokumentációja, mi az, ami működik, mi

az, ami esetleg még nem. Hogyha nem,

akkor mi a tervetek annak a

befejezésére?

illetve az is, hogy a másodlagos

küldetés kapcsán ez többször fölmerült,

hogy legyen egy világos célja a

másodlagos küldetésnek, hogy mit

szeretnék megcsinálni. Most mondok egy

egyszerű példát. Én egy elefántot

szeretnék megmérni. Azért szeretnék

elefántot megmérni, mert sok elefánt van

Magyarországon, és ezeknek a méretének

[nevetés] a

ismerete az fontos, és erre én egy

távolságmérő eszközt szeretnék

használni. És ez nem elég, hogy én egy

távolságmérő eszközt szeretnék

használni, hanem én hát ugye nem tudom,

hogy az elefánt, amivel találkozni

fogok, az pontosan mekkora, de nagyjából

azért tudom, hogy mekkora az az elefánt.

És akkor egy olyan mérőeszközt kell

választani, ami ebbe a mérettartományba,

aminek a mérési tartományába beleesik

egy elefánnak a várható mérete. Tehát

nem nem tudom ilyen szabó centivel

fogjuk mérni az elefántot, meg nem is

mikrométerrel, meg nem is milyen

szodolittal, hanem valami nagyobb

mérőszanal mondjuk. Tehát, hogy

[nevetés]

most nyilván mindenki a saját mérésére

vonatkoztassa ezt a ezt a példát.

Vannak, akik ennek nagyon jól utánéztek,

és már tök kész elképzelésük van arról,

hogy mi az, amit mérni akarnak, az az

milyen

léptékű lesz, és ez a szenzoruk mennyire

alkalmas erre.

Vannak, akik még ezt kevésbé gondolták

át. Ezt mindenképpen gondoljátok át, és

ez is kerüljön bele a CR-ba, mert mert

ez mutatja azt, hogy ti átgondoltátok,

hogy mi is ez a másodlagos küldetés ezt

és valóban úgy megterveztétek,

ahogy ez kell ahhoz, hogy ez ez

értelmesen működhessen.

Akkor volt még egy olyan téma, hogy az

többeknek újdonság volt, és azt jó

elmondani, hogy a GPS az egy nagyon

szuper technológia, és nagyon jól

működik így ezen a léptéken, hogy így

sédálgatunk a városba, de hogy van egy

ilyen dolog, amit Kokom limiteknek

hívnak, vagy Kokom szabály

szabályozásnak, m ami arra van, hogy hát

tulajdonképpen balisztikus rakétákat ne

lehessen GPS-zel irányítani. Le van

korlátozva a maximális magasság, meg a

maximális működési sebessége a GPS

moduloknak. Hát és a ti GPS-etek éppen

egy rakétába fog bekerülni. Szóval elő

szokott fordulni elég gyakran az, hogy

elindul a rakéta, előtte tök szuper a

GPS, tök szuper GPS-ele van a a ketnek

és amint elindul, utána emiatt a limit

miatt lecsap a a GPS modul, és akkor

onnantól változó időtartamig, lehet,

hogy a repülés egész időtartamáig,

lehet, hogy csak pár másodpercig.

de nincsen semmilyen jel a vagy értelmes

jel a GPS modulról. Szóval ezt

kalkuláljátok bele abba, hogyha hogyha

nagyon a GPS adataira támaszkodik a

másodlagos küldetésetek. Ö ezt nehéz

pontosan megmondani, hogy melyik modul

konkrétan hogyan viselkedik, mert elég

nagy különbség szokott lenni a különböző

gyártóknak a moduljai között, de

valamennyire ezt próbáljátok

beleszámítani, vagy valamilyen módon

tesztelni esetleg, hogy hogy ez mennyire

mennyire

akadályozza a ti dolgotokat.

M

én nagyjából ennyit szerettem volna

szerintem mondani, mert még a többiek is

mondanak egy csomó mindent. Ö de

azt szeretném hangsúlyozni, hogy hogy

elképesztő jó, amit csináltok tényleg.

És ami legjobb nekem látni, az az, hogy

mennyire lelkesek vagytok, és mennyi

mindent látszik, hogy mennyi időt

beletesztek ebből a hát ebből a

szabadidőtökből tényleg, és és a saját

lelkesedésetekből. És

én tanítok a Műegyetemen is, és az a

szomorú tapasztalatom, hogy ez a

szemcsillogás, ami itt még látszik a

fiatalokban, [nevetés] az ott már nem

annyira szokott látszani. És

én én arra bízatlak titeket, hogy ezt

próbáljátok ezt a lelkesedést megtartani

akkor is, hogyha hogyha van egy-két

olyan dolog, ami ami meg akarna törni

titeket, mert mert ez nagyon fontos, és

tényleg ez fog titeket előre vinni. Jó.

Átadom szerintem Andrésnak a szót, aztán

majd utána a végén kérdezzetek, hogyha

van még kérdés.

>> Köszi. Kapor ez a másik kis biz.

>> Hát tudom. Nem

>> egy egy legyen.

>> Á jó. Redundancia. Igen. Kell a másik.

>> Így jó. Így jó.

>> Oké. Jó. Na. Akkor folytassuk

ott, ahol Donald abbahagyta.

Hát úgy végignézve, hát szerintem kábé

80%-át sikerült végignéznem. Tehát

bevallom őszintén, nem sikerült

mindenkihez eljutnom, vagy legalábbis

teljes részletes amennyire szerettem

volna. Részben azért, mert volt, hogy

éppen nem voltatok ott, de nyilván ez is

benne van a pakliban, de akkor

valószínűleg a többiek jártak ott. Na

hát tényleg vannak olyan csapatok, akik

már holnap mehetnének. Hát megvannak

olyanok, akik nem feltétlen. Ugye ezzel

nincs is semmi gond, mert ugye van még

egy hónap a doxi leadásáig, és pontosan

szinte persz pontosan három hónapos

startig. Tehát az úr úgy hellyjel közzel

még azért úgy van időnk.

Úgy nagyjából azt csináltam, ahogy így

végigmentem a csapatokon, hogy

megnéztem, hogy körülbelül hol tart,

föltettem egy-két ilyen kritikus

kérdést, és és igazából arra próbáltam

mindenkinek egy picit úgy iránymutatást,

hogy na akkor mi a következő lépés, vagy

mit érdemes csinálni. Ugye az egy

általános valami viszon van, az egy

általános tapasztalás volt, hogy vannak

nagyon ötletes, nagyon szuper, nagyon jó

másodlagos kísérletekre ötletek, amik

nagyon magas készültségi szinten vannak.

Viszont mondjuk ejtőernyő az így nincs,

vagy nincs emellett mondjuk rádiós

kommunikáció, tehát úgy egyáltalán.

Tehát arra figyeljetek, hogy amit úgy

mondtunk az elején ilyen felvezetőben,

hogy hát ezt bizony úgy úgy úgy azt úgy

nézzük, ez tényleg kiütközött itt a

gyakorlatban. És tehát erre

figyeljetekát

ejtőernyő az úgy menjen.

Az azt jelenti, hogy legyen elég

szilárd, tehát bírja meg a saját súlyát.

Azt nyilván azt a 30 dát megbírni, az

nem olyan nagy művészet, de a nyitási

rántást is bírja ki, ami olyan 5-6 kg

terhelésnek felel meg. Maga a rögzítés

meg a kaszni az bírja ki a 20g-t. Ugye

erre szoktam mondani, azt, hogy beteszed

egy mosóporos dobozba, megforgatod a

fejed fölött, levideózod és akkor az RC

omega négy képlet alapgán kiszámolod,

hogy az 20 lesz. Tehát viszonylag könnyű

megcsinálni ezt a tesztet. És tényleg,

hogyha ez egy szintén saját tapasztalat,

hogy ha a Kasznak a magánnak a

dobozkának a fala az vékony, mondjuk mit

tudom én más5 mmes anyagvastagságot

állítasz be, klikkantasz be a 3D

modellbe, akkor az bizony ezzel az

egyszerű kis pörgeted a fejed fölött

tesztel már el fog repedni. Tehát a 20G

azért mégis csak 20G. Ilyen apróságokat

csináljátok meg, dokumentáljátok le,

vigyétek föl a templom tetejére és

dobjátok be a sekrestyéshez. Tehát, hogy

mindenféle ilyen kísérletekkel ezt

videózzátok le frenként, analizáljátok

ki, milyen gyorsan megy, legyen benne

abban az 5 és 10 m/sumos tartományban,

vagy most nem tudom mennyi éppen a

hivatalos direktíva, de hogy abba ami le

van írva, ezt nyilván nem tudjuk fejből,

mert miért tudnánk

abba legyen benne. Hasonlóan a rádió,

tehát azt, hogy itt sokat megkérdeztem,

hogy oké, hogy itt a gömbáramkör, de

hogy pitteeg-e, tehát hogy a rádiócsomag

az átmegy a átmegy-e az A-ból B-be. Az

még nem baj, hogyha csak így az

asztalon. Persze nyilván sokatoknál már

megvolt a több kilométeres teszt is,

tehát az is nagyon Tehát hogy

ezek az alapvető dolgok, amiket nézünk,

azok menjenek. Meg alapvető dolgok, amik

ugye a hát, hogy mondják ezt, a

rendszernek az üzembiztonsága meg a

rakétának az üzembiztonsága

szempontjából fontos. Ugye ezt elég jól

átrágtuk már az elején is. Ugye a

többiek is elmondták, tehát ezt nyilván

izé, de ettől függetlenül azért azt

érezzük, hogy ezt nem lehet elégszer

mondani, beleértve azt is, hogy ezt

írjátok le.

Nem kell sok. Tehát az, hogy az olyan

tapasztalat szintén, hogy a 20 oldalas

doxiból mondjuk két-három oldalt visz el

tipikusan az, amin akár bukhat az egész,

mert hogyha az nincs benne, amit

egyébként két-három oldalban le lehet

írni, hogy oké, jó az ejtőernyő, oké,

pitteg a rádió, oké, ki fogja bírni a

saját terhelését, úgymond a rendszer, ez

ez nem egy bonyolult dolog.

Gyakorlatilag most már évek óta

ugyanazok a sztenderdek, de ettől

függetlenül nagyon sokan beleestek abba

a hibába. Akkor fölmerült néha az is a

kérdés, hogy ugye a fancy másodlagos

kísérletek azok nagyon jók, tehát

iszonyat jó dolgokat lehetett látni

tényleg le a kalappal és hajrá és csak

így tovább. De sokatoknál kellett azt

mondanom, hogy ezt most picit tegyétek

félre, mert ugye ejtőernyő meg rádió.

Tehát ugye ez erre azért figyeljetek.

Nyilván nem véletlenül mondtam, mondjuk.

illetve a másik dolog, hogy egy-két

csapatnál fölmerült ez a ground szegmens

vevő most laptop legyen, vagy saját

kütyű, milyen szuper csilibili

grafikonokat

jelení meg, meg meg mit tudom én. Na az

nem számít, az minket nem érdekel,

az nem fogja kiváltani a a semmit, pláne

nem az ejtőenyőt meg a rádiós izének a

hiányát. Egyszerűen azért, mert hogyha

megnézed, hogy ez az egész kensetes

buli, ez a valós műholdas küldetéseket

próbálná megszimulálni, akkor ugye egy

valós műholdas küldetésnél te bármikor

oda tudsz menni a földi állomáshoz, és

bármikor bele tudsz rúgni, meg tudsz

újabb drótmadzagot kihúzni, meg

upgradelni, meg bele tudsz ölni dollár

milliárdokat, hogyha éppen van neked

annyi. Egy műholdnál már nem, ami fönt

van az űrben. Tehát ezért mondom, hogy

és ezért van ez ugyanaz a ugyanaz a

buli, mint amiért a költségvetésbe sem

számít bele a földi állomás, mert az úgy

bármit csinálhatsz, hát az annak nincs

igazából tétje, persze működjön, de

ettől függetlenül ettől függetlenül

kész lennie, de azt úgy így úgymond nem

így annak a fanciségét vagy a

csiliviliségét nem értékeljük. Viszont

ettől függetlenül, ha valami adatot

valós időben le tudsz hozni, az nagyon

jó. Ha az alaptelemetrián kívül le tudsz

hozni rádión valamit, az még jobb. És

hogyha nem az SD kártyára fókuszálsz,

hanem csak arra, hogy az tényleg egy

ilyen tartalék valami legyen, hogyha

bármi történik, akkor azért legyen adat,

de minden plotot, minden analízist

rádiós adatok alapján csinálsz, az ugye

még jobb. Ilyeneket is mondtam példának,

hogyha valaki valós időben képeket tudna

lehozni, az nagyon lenne ilyesmi,

meg ilyen apróbb technikai dolgok

néha-néha előjöttek, hogy hogy milyen

sorrendben érdemes tesztelgetni. Tényleg

van egy kütyűd, egy ilyen pici

számítógép, legyen egy ilyen Raspberry

akármi, legyen ilyen ESP, még az volt

sokszor, vagy bármilyen kis

mikrokontroller bizbasz. hozzákötz egy

rádiómódult, hozzákötz egy szenzort,

hozzákötz egy kapcsolót, hozzákössz

egy-két dolgot, akkor utána ne azzal

menjen el az idő, hogy megirtod a

szoftvert, de még mindig nincs kész az

ejtőernyő, meg még mindig valami gond

van a rádiós izével, hanem akkor azt

teszteld ki, hogy oké, ez működik, az

működik, az izé, a szoftver meg ráér

később, mert a szoftver a soft, tehát

azt akár még az utolsó pillanatban is

lehet reszelni. Persze nem érdemes, mert

utolsó pillanatban is be lehet írni a

szoftverbe olyan bugot, ami miatt az

egész nem fog működni. Láttunk már ilyet

Valódi Kenset versenyen. Tehát az, hogy

jaj, izé tart még ott egy picit

módosítjuk a kódot, és akkor pont egy

olyan kód került bele, amiért az egész

nem indult el, de persze előtte

végigműködött, tehát ilyet is láttunk,

tehát nyilván óvatosan, de ettől

függetlenül én azt szoktam javasolni,

amit ugye igazi

>> műhódas projekteknél is úgy

csinálgatunk, hogy először legyen kész,

hogy a mecchanika az egésznek ugye a

mechanikus szerkezete, utána legyen kész

az elektronika, tehát a gömbáromkörök

már ne essenek szét, vagy legyenek

belőle nyákok, de legyen valami formája.

És hogyha az is megvan, akkor lehet a

szoftveren szépen finomhangolni,

reszelgetni, tehát így lépésről lépésre

egymás után, és akkor az úgy nagyjából

úgy megbízható

megbízható lesz. Mondom, hogy tényleg

látunk olyan csapatokat, akik akik már

holnap mehetnének. Hát nyilván nem

mindenki, de de a társaság egy része már

ilyen, úgyhogy nem tudom, azon

gondolkodom, hogy van-e még valami

biztos még 1000 dolog eszembe jutott.

Majd akkor Levi kipótol.

Igen.

>> Még egy dolga gyorsan az

akár megkérdez, hogy erről egyet szót,

hogy az elj megfelelő is elfelejtettem.

Szóval, hogy egész kérdés kinyíró izék

>> és van egy ilyen mintz, hogy mi ezeket

nem engedjük,

de mi engedjük.

Lehet kinyíló izéket tervezni. Nagyon

szívesen látnánk menő kinyíló izéket.

és izgalmas vigyókat, de akkor, hogyha

bizonyítva van, hogy ez megfelelően

biztonságos küldetésre, mások

küldetésére nézve, meg a rakétára nézve,

ez lehetséges. Volt már ilyen. Tavaly is

volt egy ilyen döntős csapat, aki

rögtönett egy kinyíló izét, ami ki is

nyílt nagyon jól, és senkit nem bántott.

Szóval nyugodtan gondolkodjatok

ilyeneken is, csak legyen biztonságos.

Szóval kilógó izé. Értem.

Na hát én is körbejártam itt a megfelelő

pacsorok között, illetve asztalok

között.

Ugye az elsődleges küldetés, mint

hőmérsékletmérés,

barometrikus magasságmérés és

mindezeknek legalább másodpercenkénti

egyszeri lesugárzás a rádión. Ez nem

véletlen van kitalálva így.

Ö pont a GPS-re utalva, hogyha a GPS az

nem működik, márpedig a fölfele 12-15

másodperces

extrém sebességű tartományon, amikor

konkrétan a Kensot be van gyűrve a

rakétába, és adott esetben az antennája

is oda van begyűrve valahogyan a a

Kensatba az ejtőernyő

résztérfogategységébe,

vagy vagy bárhova máshova, akkor a

GPS-et biztos, hogy nem fog pozícióatot

szolgáltatni.

Ha megfelel GPS modult választottál, és

szerencséd van, akkor mondjuk a a

holdponton, amikor a szeparáció

megtörténik a rakétából, és belekap az

ejtőernyődbe a szél, és szépen belobban,

és elkezd visszafelé ereszkedni az adott

objektum, na onnantól kezdve lehet, hogy

lesz GPS adatod, vagy nem.

Na most ezért van a barametrikus

magasságméréses történet, hogy hogy

függetlenül ettől legyen egy magasság

információd, mint telemetria adat, ami

neked is hasznos, mert gyakorlatilag

párhuzamosan vagy csak kizárólagosan a

GPS-zel ez megfelelő hatékonyságú tud

lenni adott esetben a kísérleted

szempontjából. Fölfele úton nem lesz GPS

koordinát, lefele úton a 120-150 szum

időtartam alatt valószínűleg lesz GPS

koordinát. Ez még nem fogja azt azt

jelenteni, hogy a a tényleges repülés

során meg fogod találni magát az

eszközt, mert hát volt olyan, hogy a mit

tudom én ilyen galagonyásba olyan

szinten beesett a adott eszköz, hogy

igazából jagi antennával mi

beháromszögeltük, hogy igen, ott van,

csak senki nem volt hajlandó bemenni

érte.

Az, hogyha megtalálódik a ket és adott

esetben működik,

működik tovább, ez pozitívumot jelent a

rendszerben.

Tehát ha éppen arról van szó, hogy olyan

csapatok között kell majd dönteni, akkor

akkor nyilván előbbre kerül az a az a

csapat, akinek visszatért a kettje, és

még mindig működik, de ez nem kritérium.

Innentől kezdve,

ha te valamilyen mozgásparamétereket

akarsz vizsgálni a repülés során, akkor

célszerűnek tartom egyébként nem a

egyhces mintavételi gyakorisággal

dolgozni, hanem ennek a többszörösével.

2 Hz, 5 Hz, 10 Hz, amennyiben ez

lehetséges.

Nyilván itt különböző megoldásokat

láttam én is. A 440

43 megs, a 868 meg, illetve a 2,4 gigás

ISM sávok alkalmazásával kapcsolatosan.

Az előző éveknek a tapasztalata az az,

hogy VHF UHF, mármint itt UHF számít,

434 meg a 868 MHz-es ISM sávnak a

használata célszerű.

Ugye itt ezzel kapcsolatban van egy-egy

limit. 400 M- 150 kHz sávszélesség van

engedélyezve maximum. 868 Meg 300 kHz.

És akkor szoktatok kétségbe esni, hogy

úristen, én bekonfiguráltam a VLR

modulomat 500 kz sávszélességre, és

akkor majd jönnek a vári péterék az

NMH-tól, és utána benyújtják a számlát.

Nem kell azért ezt ennyire

túlgondolni. Ugyanis ha valakinek ilyen

igénye van,

hogy nagyobb sávszélességgel, adott

esetben nagyobb teljesítménnyel

akarna kommunikálni, akár olyan

frekvenció is, ami adott esetben kilóg

az ISM sávból, akkor tessék megkeresni a

vári Péteréket az NMH-nál. ugyanis az

adott körzetre, táborfalva és környéke,

adott időintervallumra, konkrétan a

rakétás repítés, lehet kapni ideiglenes

engedélyt az NMH-tól. Az NMH kint lesz

mérőkocsival, és innentől kezdve

gyakorlatilag IQ jelszinten mindent

rögzíteni fog, amit az ő antennájukkal

vesz. Tehát igen, ki fog derülni, hogyha

nem azon a frekvencián adsz. Igen, ki

fog derülni, hogy nagyobb sávszélességet

akarsz használni, mint amit mondjuk az

ISM sávitek megengednek. Úgyhogy inkább

előbb szóljunk a hatóságnak. Kérjünk

ideiglenes rádióengedélyt. Ez

nyilvánvalóan ennek van egy átfutási

ideje, de ha néhány hónap

még van áprilisig, és ez most elkezdődik

ez a folyamat, minden további nélkül meg

fogják adni az idei engedélyt, mert sok

esetben előkerült, hogy van kamerám a

fedélzeten, és a kamerának a a képét azt

élőben nem tudom lehozni. Hát miért

tudnád lehozni 25 frame per szekkel? egy

HD kamerának a képét ilmem sával nem

fogod tudni lehozni, nem jön ki a matek,

nem jön össze a bit perzum.

Úgyhogy akkor akkor ha élőben ezt

úgymond követni akarod, akkor akkor

csináld azt, hogy

a 25 frame per secet lerögzíted SD

kártyára, hogy utána másnap lehessen

vele villogni, hogy milyen jó kis

videófelvételt csinált a Kensatod. És

akkor hozzál le másodpercenként egy

képet. hozzál le másodpercenként egy

képet tömörítve, jóval kisebb

felbontással. Tehát nagyon sok mindent

lehet itt adaptálni a rendszer

vonatkozásában.

Itt sok esetben tapasztaltam olyat, hogy

mindenképpen ragaszkodunk a lítium

polimer akkumulátorokhoz.

Nagyon szép, nagyon jó.

Vannak olyan esetek, amikor a lítium

polimert még repülőgép fedélzetére sem

engedik fel manapság már. Illetve vannak

olyan dobozkák repülőgépfedélzeten,

hogyha füstöl a telefonod, oda bele kell

dobni, gyorsan lezárni, és akkor

legalább a repülőgép nem gyullad föl.

Nem a öngyulladásos történetre akarok

fókuszálni, hanem arra, hogy nem biztos,

hogy a lítium polimer a leg lehető

legjobb megoldás. Ha te kenyésztetted az

egész eszközödet arra, hogy a 18650-es

cellát fogadja be, és ott van mellette a

mindenféle tápegység elektronika, és

működik a rendszered, hagyd benne. Tök

jó. Ami egyszer működik, nem javítjuk

meg.

Abban az esetben, hogyha még ú g

hiányzik a 300 ghoz, mit csináljak?

Gondolkozunk már el rajta, hogy a régi

jó öreg, kivéhet ikeás

2450 móás nikkel metál hidrid cellák

nullára ki tudod sütni, nem kell védelem

hozzá. Három cellát sorba kötsz, egy

Raspberry Péo elketyeg róla. A pikó

tuti,

mivel mindegyikben olyan tápegység van,

hogy 3,3 V stabilizál, és innentől

kezdve 3x 1,2 V-os cellával, névleges

3,6 Vtal, mindenféle védelem nélkül

lehet menni vele. Ráadásul nagyobb a

tömege a cellának. Nem kell majd

ólomlemezeket meg 100 meg 200 Ft-osokat

berselyezni majd a kenszadba, mert

úristen még hiányzik 24 g a 300-hoz.

Ugye a 300-tól 350 gmig terjedő összemeg

az azért van meghatározva, hogy

biztonságos és megfelelően stabil legyen

a rakétának a működése a küldetés során.

Tehát amikor ott vagyunk a helyszínen,

akkor a 66 mm le lesz mérve, a 115 mm le

lesz mérve, és a maradék 45 mm-es

térfogat egységnek a kihasználtsága is

le lesz mérve.

Ugyanúgy a tömeg is lez mérve, illetve a

frekitek is meg lesz mérve, hogy

ténylegesen kapcsód be. Látom a

spektrumban, látom a vízesésdiagramon,

kapcsold ki. Eltűntél a

vízesésdiagramól. Oké. A legutolsó

pillanatig tessék meghagyni azt a

lehetőséget, hogy le, hogy igazából

szétcsavarozás

meg újraforrasztás nélkül lehessen

frekvenciát váltani.

Legyen legalább két-három tartalék

frekvencia a tarsolyba akár deep

switchekkel, akár commanddal, akár

átprogramozással,

de valamilyen úton, módon lehessen

könnyen változtatni ezt a fajta

rádiokommunikációs frekvenciát.

Lehetőség szerint legyen rajta olyan

kapcsoló, avagy nyomógomb, ilyen remove

before flight, vagy dugd be before

flight nevezetű elrendezésben,

ami ki és be tudja kapcsolni az eszközt

a szétszedése nélkül.

Lehetőség szerint majd a döntőre úgy

érkezzetek, hogy van kettő, azaz kettő

darab működő befejezett példányod. 1

plus tartalék földi állomással,

legalábbis ami az adóvevőt illeti.

Lesz áram a helyszínen, lesz aggregátor,

lesz hálózati villany, de pont akkor fog

lemerülni a laptopod. eddig még bírt

három órát a laptopod aksiról, most

hirtelen ott van 12 fok, a sarokba

beállsz, akkor meg 90 fok, és akkor le

fog merülni 47 perc alatt az

akkumulátorod, és pont amikor elindul a

rakettyú a fedélzetén a kicsi

kenszeteddel, pont nem lesz villanyod a

földi állomásba, és innentől kezdve nem

lesz lehozott rádiós adatkapcsolatod.

Innentől kezdve gyakorlatilag kiesti a

pixisből, esélye nem lesz annak, hogy

hogy helyezést térjél le.

Tehát itt ténylegesen arra kell

számítani, hogy viszonylag mostha

körülmények között is jól átgondoltan

előkészítve és gyakorlatilag tesztelt

példányok legyenek.

CDL

20 oldal,

nem több. Nincs melléklet, nincs

függelék, nincs semmi. Ha valaki 21

oldalas dokumentumot küld, kiesett.

Ez komolyan van véve jelenleg, mert ami

hát

tapasztalat volt az előző évben, hogy

írtatok 37 oldalt, mint CDR, és akkor

mellékelődött egy 118 oldalas függelék,

ami szépen a 30 valahány oldalba be lett

hivatkozva, hogy hát igazából itt csak

bullshitelek, majd a mellékletbe olvassa

el a bíráló meg a meg a pontozóbíró,

hogy na akkor ez most mégis mit jelent,

és marha jól működik a klyre már nincsen

lehetőség.

Gondolj bele abba csapatként, hogy

legalább kettő darab bírálód lesz, aki

elolvassa a dokumentumot. Csak az

alapján a 20 oldal alapján fog döntést

hozni, ami az ő rendelkezésére áll. Nem

ismernek névszerint benneteket, arcról

meg főleg nem ismernek benneteket. Nem

is lesz előfeltételezés.

Azt a 20 oldalt fogja elolvasni. Ez

azért érdekes, mert potenciálisan most

van 58 csapat a rendszerben. 67

>> 67 de pláne.

67 x 20 oldal. Ki olvasott el eddig egy

hét alatt 67 x 20 oldalt tőletek?

Hát jó, oké.

[nevetés]

Na, tehát ezért volt ez a fajta hardcore

limit, hogy 20 oldalba igenis bele kell

férni mindennel együtt is. Ehhez

tartozik egy néhány perces, talán öt

perces videó, amit szépen össze kell

vagdosni.

És persze be lehet hivatkozni a

dokumentumban, hogy az akár hanyadik

perc, akár hanyadik másodpercétől

kezdődően a videóban itt van a

pörgetéses teszt, ott van a ejtéses

teszt, és akkor a sekresében megvan az

adott eszköz, vagy valakinek a fejére

ráesett, aztán kellett hívni a mentőt.

Szóval ezekről a dolgokról, hogy

elsődleges küldetés működik,

van hőmérséklet, van rádiós telemetria

és van barametrikus magasságodat,

a másodlagos küld küldetés felsírt.

Kitaláltál valamit, fölélesztetted.

Valamilyen bizonyítékkal kéne szolgálni,

hogy az a kitalált másodlagos küldetés

az már valamilyen szinten él.

már valamilyen szinten a készültségnek

mindig vannak fokozatai. Ezt ugye

tudjuk, meg azt is tudjuk, hogy a

határidő az a motiváló tényező a

rendszerben. Ezt is tudjuk.

Amelyik 20 oldalban nincs ejtőernyős

teszt, az hátrébb sorolódik

automatikusan. Tehát képzeld el azt a

történetet, amikor néhány nap leforgása

alatt a zsűrinek a bíráló bizottság

pontszámai alapján el kell határozni,

hogy ki lesz az a 10+ 3 csapat, aki

bejut a döntőbe.

>> 10+ 2.

>> Most már csak kettő.

>> Igen,

>> értem. akkor 10 + 2.

Na most innentől kezdve

nem mindegy, hogy hány oldalt, nem

mindegy, hogy milyen minőségű

videóanyagokat és mennyire tüz tüzetesen

kell azt átnézni, és innentől kezdve hát

lehetőség szerint az információtartalom

maximális mértékben legyen benne.

Hát én nem azt mondom, hogy AI-al

generáltasd le, mert az nagyon-nagyon

szembetűnő lesz.

Tehát amikor elolvassuk ugye angol

nyelvű a követelményt CDR-ben,

>> hát azért a az előző időszakban is

tapasztaltunk olyan angol nyelvű

írományokat, hogy én Isten bizony, én

magyarul sem tudok, de angolul se.

Szóval én azt elolvastam, azt a mondatot

Isten bizony egymás után négyszer, de

hogy mire gondolt a költő, azt nem

tudtam belőle kideríteni. De bazió le

volt generálva A-jal. Szóval ez erre

azért tessék vigyázni, mert mert

szerintem a a minőségét a kiadott

anyagnak hát hátrébb tudja sorolni a

rendszerben.

És akkor hát, hogy igazából egy kicsit

motiváltak is legyetek ilyen értelemben,

mutatnám ezt a bizonyos weboldalt, ami

ilyen nagy fehérségnek tűnik.

Az nem baj. Ez így amúgy egyébként

rendben van, mert maximális információ

tartalommal rendelkezik. A weboldal

publikus, bárkinek a gépéről, bárkinek a

mobiljáról elérhető. 152.66.80.46.

Ez egy műegyetemi IP cím, V1 épület

503-as termében levő kis hát igazából

PC.

Nem, ez egy PC, ez nem Rasberi.

Ugyanis az előző KAT találkozó esetében,

ami még a LT-n történt, ha ott voltatok,

akkor megtapasztaltátok,

ugye előző nap, november 28-án ment föl

a Qunity.

29-én volt a találkozó. Én próbáltam

csápolni, hogy így-úgy a vetjel meg föl

fog éledni ez a bizonyos műhold, meg

mindenféle egyéb.

Hát a KZ találkozó estéjén 20:37-es

áthaladással ténylegesen meg is szólalt

a műhold.

Most ez azt jelenti, hogy hát itt,

hogyha az időpontokat nézem, akkor

20:33-kor jön következő alkalommal a

fejünk fölé, és elevációs szögértékben

egy 20 fokos

elevációs szöggel levő áthaladása lesz a

Unitynek, hiszen ott van a számokban,

amiből nem azokat a számsorokat

szeretném mutatni, hanem itt a

patkánnyal mindjárt kattintok ezen a

Unityn, mint Nem Hh1.

Ez is maximális információ tartalommal

rendelkezik, és amire itt a előttem

szóló

zsűrinek hím tagjai próbáltak

ráfókuszálni, hogy nem kell a a színes

mozgó ábra.

A rádión jövő adatot mentsd le

binárisan, mentsd le CSV formában. Utána

úgyis lesz egy napod ezt kiértékelni és

szép görvéket rajzolni belőle. Ha neked

bármilyen szintű valós adatod, valós

időben meg van jelenve, az neked

könnyebb, mert tudod, ismered az adott

kenszatodnak a működési állapotát,

miközben repül, miközben

visszaejtőernyőzik.

Tehát az, hogy legyen neki színes,

szagos weboldala,

valós időben térképre rajzolt

állapottal, az nem követelmény.

Ha van élő telemetri adatod bármilyen

szinten grafikusan a mobiltelefonodon,

vagy a laptopodon, vagy bármilyen

eszközzel megjelenítve, az téged segít.

És ebben a link gyűjteményben van egy

ilyen, hogy Unity státusz.

És akkor megpróbálunk itt zoomolni.

Hátha összejön.

Nagyon jó.

Na, Unity fölment

valamikor. Ez november 28-a.

29-én megszólalt. Igen, így nézett ki.

Igen, ezek többek között kensatos

panelek a rendszereen. Ugye én 24-ben

a 24-es Kensat versenynek a

résztvevőinek ígértem meg azt, hogy

műhold fedélzetre fognak kerülni, és

ebből adódóan hát valamilyen fajta,

mondjuk úgy, hogy űrvent teljesítő

elektronikát tudhatnak fejleszteni

egyébként ilyen értelemben a világon

egyedülálló módon.

Ezt a weboldalt kicsit tovább görgetve,

ugye egy-egy áthaladás az üzemeltetés

során grafikusan megjelenítve nagyjából

így néz ki. Ez nem a Kensat kategória,

hanem ez a konkrétan műhold kategória.

A Unity jelenleg egy 510 és 540 km

közötti 97 fokos inklinációjú

műhalpályán van fönt, kering, működik,

élő telemetű adatot szolgáltat, és majd

mindjárt látod, hogy milyen mérési

eredmények tartoznak hozzá.

azon kívül

a QT-ről jön le rádiójel. Nem Lorával

jön le, legalábbis első elsődlegesen nem

Lorával, hanem GMSK-val jön le. Tehát a

FSK-nak egy specko verziójával,

amit egyébként a 2G mobil

teleportrendszer is használ.

A vézesés diagrammon látható a földi

állomásnak a parancsserege.

Ezek a piros vonalkák. vízszintesen,

hiszen az adónka, földi állomás adónk a

BME épületének tetején viszonylag közel

van a vevőhöz, és miközben adunk,

vesszük a saját jelünket, illetve a

névleges 437,39

MHz-es centerrel ott láthatóak az

adatcsomagok. Kint a weboldalon

publikusan kint van az összes

létezőtelem adat.

Rádiamatőrműhold,

HG1MH hívójellel. Innentől kezdve az

összes létező adat publikus, hiszen

oktatunk vele.

Gyakorlatilag Packet Cube osztályú

műhold kategóriában elsőként az összes

fedélzeti alrendszernek a forráskódja

frissíthető.

Amikor az adott alrendszer forráskódját

frissíteni kell, akkor így néz ki a

vízesésdiagram. Fajlagosan a fölfelé

menő adatcsomagoknak a száma az

10szerese, 100szorosa, 1000erszerese a

lejövő adatcsomagok számának, hiszen

néhány 10 kb-os, néhány 100 kb-os új

forráskód megy föl az adott fedélzeti

alrendszernek.

Na nézzük. Hőmérsékleti adatok.

Gyakorlatilag a Unity fedélzetén minden

olyan szenzor fönt van, ami bármilyen

úton, módon az ő fizikai állapotát meg

tudja mérni, tudja tükrözni az ott fönt

levő körülményeket.

Amikor már föld körüli pályán van az

eszköz

540 kmenen, a horizontnak a távolsága

durván 2700 km, innentől kezdve nem

tudjuk befogni, kizárólag rádión

keresztül tudunk vele kommunikálni, és a

föntvő világűrnek a úgymond zort

körülményei azok, amik érvényesülnek.

Itt a hőmérsékleti grafikon formájában

egy másfél órás, nagyjából 92 perces

periódusidővel rendelkező hőmérsékleti

viszonyokat látsz. Belső panelek

vonatkozásában

ez nagyjából a -10 cus fok + 30 cus fok

hőmérséklettartományt jelenti.

Oldallemezek vonatkozásában, illetve

nyitódó napelemtáblák és kenszat panelek

vonatkozásában

meg egy jóval szélesebb

hőmérséklettartományt jelent.

Fönt ugye sugárzottan meg vezetetten tud

csak a hő terjedni.

Innentől kezdve a -us60 fokig lejjebb.

Ezt már csak extrapolálni tudom, mert a

hőmérők az -45 fokig mér, de egészen a

plusz 55°okig bármi lehetséges,

de működik.

A műhold fedélzeti GPS is működik.

Itt a GPS az nem az a konvencionális

GPS, amit itt a KSATok esetében láttam,

mert azok általában ilyen 12-18 kmenen

magasságtartományban, földfelszínhez

képest felmondják a szolgálatot, meg

egyébként is 360

talán m/sum sebesség fölött is

felmondják a szolgálatot. Sőt, a 10-15

másodperces rakéta felfele irány közben

is felmondják a szolgálatot.

Ez a GPS modul, ez olyan 100000 Ft

pluszáfa, de az első kozmikus sebesség

mellett 28000 km/ó sebességtartományban

is nagyjából a 8000 km földfelszín

feletti magasságig működőképes.

Ezáltal tudtuk beazonosítani, hogy a

november 28-án a Transzporter 15

küldetés keretein belül a Falcon 9-es

hordozórakétáról

kibocsátott objektumok közül melyik a

mienk?

És ez hasznos dolog, mert folyamatosan

radarozgatják a 10 köbcenti és ennél

nagyobb térfogatú eszközöket. Legyen az

egy kődarab.

Azon kívül

hát ugye alapvetően két fajta

stabilizáló rendszer van a

holdfedélzeten,

amivel pályát módosítani nem tudunk.

Kizárólag a orientációját tudjuk

befolyásolni

a műholdnak, miközben körbeesi a

földgolyót, tehát különböző pörgő,

forgó, processzáló mozgást végez,

miközben kering. Az egyik ilyen

beavatkozónk az háromtengelyű

elektromágnes

az adott tekercsben árabot átbocsátunk,

lesznek egy mágneses tere. Ez a keringés

során a föld mágneses terével

kölcsönhatásban

iránytűként befolyásolja a

mozgásállapotot.

Beavatkoztunk vele, működik.

azon kívül jóval nagyobb dinamikával

rendelkezik

a forgatott tömegű,

tehát konkrétan három darab villanymotor

van a fedélzeten,

amely azt hivatott, hogyha megpörgetjük

a forgórészét a villanymotornak,

akkor lehetőség szerint szöget tudjunk

befolyásolni relatív skálán.

El lehet képzelni, hogy milyen az a

motor, aminek nincsen statikus mágneses

tere. Mert ha lenne statikus mágneses

tere a motornak, akkor ugyanúgy

reakcióba lépne a földnek a mágneses

terével, és a műhold orientációját

befolyásolná.

Na, ilyen motorból került föl három.

És ami a Kensat vonatkozásában érdekes

lehet, az első december talán elsejei

telemetria adat, amit amikor elsőként

bekapcsoltuk a Kensat paneleket a

fedélzeten,

mindenki üzemsen válaszolt státusz

információként

a pingre, hogy igen, visszanyomott egy

pongot, úgyhogy onnantól kezdve ők

élnek, már csak mérni ők kell.

azon kívül lefotózta a műhold saját

magát,

mert van rajta egy szelfa, csak hogy úgy

látszik a műhold a nyitódó

napelemtáblákkal itt, illetve a

háttérben a földgolyóval.

azon kívül a műholddal lefotóztuk az

igazi holdat,

mert hát van egy földhöz képest távolabb

levő természetes égi test itt a

környezetünkben.

Elég sok adat adat adat jön le róla, és

ez egy viszonylag régi

csomagszámláló érték, de itt vannak a

kensat panelek, illetve azoknak a

különböző mérési eredményei. Hiszed

multispektrális fénymérés 45 x30 mm-ben.

A hozzátartozó grafikonnal. Az összes

szenzorika működik, a vezérlés működik,

digitális adatkapcsolat van a fedélzeti

számítógépünkkel

és a rádiókommunikációs rendszeren

keresztül gyakorlatilag ez két-három

nappal ezelőtti mérési eredmény.

Multispektrális megvilágítás mérés.

Teljesen rendben van.

Seleritas

ekkora méretben középiskolásként

délatlanti anomália,

sugárzásmérés.

Ilyet ti is csináltatok, csak kicsit

nagyobb méretben.

Jó, de középiskolás diákpanelként.

Tehát azt gondolom, hogy ezen mérési

eredmények alapján megvan a motiváció

onionsza.

Ez a speckó géles anyag ugyanúgy

sugárzásmérő rendszer, sugárzásmérési

eljárás.

Van jó néhány mérési eredmény a januári

időszakban, illetve karácsony tájékáról.

Van egy trend, van egy görbesereg,

nyilván még sokat kell mérni vele ahhoz,

hogy ebből bármit is ki lehessen

jelenteni, de maga a mérési elrendezés,

hogy kumulálódó sugárzás, elnyelődő

dóziserhelés hatására abba a speckó

anyag az a géles izének az ellenállása

csökken. Ennek a működőképessége

azt gondolom igazolódott.

Seát vagy szí

különböző

hát ilyen hőmérséklet MCU temp, PCB

temp, differenciális mérések, egyéb

megjelenítés. Ezt az ő általuk küldött

doxiból szedegettem ki. működőképes.

Nemcsak komputer szinten, nem csak

digitális adatkapcsolatszinten,

hanem ugyanez a hőmérsékleti grafikon

gyakorlatilag összevetve a mi

szenzorikánkkal

jellegre teljesen jó eredményt mutat.

Ráadásul ők még pluszba fényintenzitást

is mérnek. Mi azt a infra, illetve UV

szenzorainkkal mérjük. Tehát

gyakorlatilag az egyik rendszerrel lehet

kalibrálni a másik rendszert,

visszaigazolni, hogy az most jó vagy nem

jó. Elhisz elhiszem, elhihetem azt a

mérési eredményt, vagy nem hihetem el.

Szerá

két különböző típusú hőmérő, egy fekete

meg egy fehér. Mit mér fönt?

Miközben az űreszköz kering, adott

időpillanatban a nap irányába néz.

Nyilván akkor elkezd melegedni, nem a

napirányába néz a panelnak az a része,

akkor elkezd hűlni. És ez hogyan

mutatkozik meg? Idősoron legfrissebb

mérési eredmények egyike.

Tehát ebből adódóan azt gondolom, hogy

hogy itt konkrétan a középiskolás

kánszatos paneleknek a a működőképessége

az valós műhold fedélzeten is

visszaigazolódott. Még van egyébként a

hatodik kánszat csapat, akit hát

elfelejtettek szólni, hogy őket nem csak

be kell kapcsolni, és akkor ők mérnek,

hanem őnekik szólni is kell parancsal,

hogy mérjenek.

Úgyhogy nekik még nincs ilyen

időtartománybeli

grafikonjuk, úgyhogy majd a következő

néhány napban újra megcsináljuk ezt a

mérést,

és akkor majd valószínűleg lesz. De

innentől kezdve én azt gondolom, hogy

megvan a motiváció a tekintetben, hogy

amit ti terveztek és Kensat

vonatkozásában megvalósítotok,

az igazából némi továbbgondolással

néhány 10

munkaóra plusszal űreszköz fedélzetére

is fölkerülhet, és ténylegesen a

virágűrben gyakorlatilag TRL9-es szinten

teljesíthet.

Na most innentől kezdve jön az a fajta

történet, hogy igen, a Qunity az most

fölment, 2024-es Kensat döntős csapatok

jutottak föl a fedélzetére.

A következőkben ugyanúgy tervezve van

Packet Cube osztályú műholdaknak,

nem műholdnak, hanem műholdaknak a föld

körüli pályára állítása.

Tehát továbbra is igaz az a fajta

állítás,

hogy a következő packet cubukon

az idei Kensat verseny döntőbe jutott

csapatainak majd megnézzük a

pontszámokat, hogy milyen részhalmazán,

de lehet majd műhold fedélzeti

elektronikát tervezni, illetve

megvalósítani.

hogy az mikor fog és melyik nevű műhold

fog fölkerülni a világűrbe, azt én még

most így hirtelen nem tudom megmondani.

Azt se tudom megmondani, hogy ez egy év

múlva, másfél év múlva vagy két év múlva

lesz, de merem vállalni azt a fajta

történetet, hogy újra KZAT kísérletek

tudnak fölkerülni

zsebműhold kategóriájú műhold a

világűrbe. Befejeztem.

[taps]

เฮ

[taps]