ProFizika Transzformátor

valamit transzformálni átformálni

átalakítani ez nem újdonság számunkra

megismerkedtünk már ezzel a kifejezéssel

például geometria órán is a geometriai

transzformációknál hát akkor itt az

ideje hogy fizika órán is használjuk

fizika órán természetesen az elektromos

áramot fogjuk majd átformálni a

transzform az egy berendezés amely

átalakítja számunkra az elektromos

áramot a transzformátor működése a

nyugalmi indukció elve alapján működik

nézzük meg hogy hogy is zajlott

ez az indukcióhoz elektromágnest is

alkalmazhatunk ez esetben ha megnézzük

ugyanúgy tudunk áramot indukálni az

elektromágnes ki vagy

bekapcsolásával természetes az

elektromágnest bekapcsolt állapotban

mozgatjuk akkor ugyanúgy mozgási

indukciót hoznánk létre ezt viszont amit

most csinálok ezt nyugalmi indukciónak

nevezzük ugyanis ez esetben az

elektromágnes nem mozog csak az ő

elektromos mezője épül fel illetve omlik

össze a ki és bekapcsolás alkalmával ezt

a változtatást tehát a mágnes

erősségének változtatását megoldhatnám

tolóellenállás segítségével is tehát

volt egy külső tekercsünk amit egy

mérőműszerhez csatlakoztattunk hogy

lássuk a benne bekövetkező változást és

ennek a belsejében elhelyeztünk egy

másik tekercset ezt a másik tekercset

pedig áramforráshoz kötöttük és

kibekapcsolgattuk ennek az elsődleges

tekercsnek a mágneses mezője

folyamatosan változott és ez áramot

keltett áramot indukált a másodlagos

tekercsünkben

ezt pedig láthattuk a mérőműszerünkön

is nézzük meg tehát hogy hogyan épül fel

az a berendezés aminek a segítségével a

feszültséget az áramerősséget meg fogjuk

tudni

változtatni a transzformátor működését

és felépítését ismerjük meg a

transzformátor két áramkörből áll az

egyikár áramkört a primert fogom

megtáplálni majd innen ebből a műszerből

és 4 vt váltakozó feszültséget fogok

rákapcsolni a másik áramkör hozzá nincs

kapcsolva vezetékkel hanem csak ide

melléteszem egy tekercsből és egy

mérőműszerből áll hogy lássuk majd hogy

mi történik id teszem szorosan mellé a

másik tekercset bekapcsolom

a áramforrásomat né nézzük meg hogy mit

mutat a műszer nagyon kell

figyelni látjuk hogy a műszer mutatója

egy nagyon kicsikét kitért tehát áram

indukálódott ebben a tekercsben is de

nagyon-nagyon

kicsi

amikor bekapcsoltuk az áramot akkor

ebben a tekercsben váltakozó áram folyt

felváltva egyik és a másik irányba

körülötte a mágneses mező felépült és

összerogyott felépült összerogyott és ez

a

váltakozás áramot indukált áramot hozott

létre ebben a tekercsben is hogy tudnánk

ezt

megerősíteni úgy hogy például vasmagot

teszünk bele és lehetőség szerint mind a

kettőbe beletesszük ezt a vasmagot

vizsgáljuk meg hogy ebben az esetben

vajon mekkora áramot sikerül

létrehoznunk indukálnunk a másodlagos

vagyis a szekunder teker

már sokkal jobb n volt itt a váltakozó

és 2 voltot sikerült ott

indukálnunk még jobb eredményt érhetünk

el hogyha a közös vasmak helyett egy

másikat

alkalmazunk például

egyy ebben az esetben a közös vasmagunk

az valahogy így fog kinézni

ígyni és az lesz a legjobb hogyha ezt

még zárjuk ezt a közös vasmagot lássuk

ebben az

esetben szinte mind a 4 voltot sikerült

visszakapnunk 1200 menetes a primer

tekercsünk 1200 a secundary is még egy

lehetőségünk van hogy ezt a közös

vasnagot még zárjuk

is amikor az indukcióról tanultunk akkor

láttuk hogy az indukált feszültség az

több mindentől függ például a tekercs

menetszámától a változás sebességétől az

indukáló mágnes erősségétől is

visszatérve tehát az első gondolatra ha

kisebb menetszámú tekercset alkalmazok

akkor kisebb feszültséget fogok kapni

kisebb feszültség fog indukálódni benne

ha pedig nagyobb menetszámú tekercset

alkalmazok akkor az indukált feszültség

is nagyobb lesz

a mostani esetünkben a primer tekercsünk

amit megtáplálunk 4 volt váltakozó

feszültséggel ez pedig egy 300 menetes

tekercs a szekunder tekercs nézzük meg

hogy mennyi feszültséget sikerült

transzformálnunk mennyi feszültséget

hoztunk létre egy volt feszültség van

negyed akkora a menetszám és negyed

akkora feszültséget is kaptunk

letranszformáltuk a feszültséget a

feszültség negyedére

csökkent abban az esetben hogyha nem

lefelé szeretnénk transzformálni az

áramot hanem fel akkor nincs más dolgunk

mint sem a tekercseket így felcseréljük

belőle lesz akkor majd a primer tekercs

és mármint az alacsonyabb menetszámú bót

és a nagyobb menetszámúból pedig lesz

majd a szekunder tekercsünk ez

esetben 300 menetünk van itt és 1200 itt

ez esetben 4 voltot adunk ide a

primerteekercsre akkor négyszer annyit

16 vt-ot várunk itt ezért a

mérőműszerünket

át

kell 50 v-os méréshatárra tenni hogy

nehogy problémánk legyen lássuk akkor n

volt és amint látjuk

50 40 valóban 16 15 166 volt

feszültséget sikerült a szekunder körben

produkálni lássuk akkor tehát mi

szükséges egy transzformátorhoz láttuk

hogy feltétlen kell hozzá kettő darab

tekercs mivel

áramátalakításról beszélünk rend szerint

a két tekercs nem egyforma menetszám

ebben az esetben ez 560 menetes ez pedig

140 menetes ezt a két tekercset pedig

közös vasmagra tesszük rá ha rátesszük

közös vasmagra a kettő darab

tekercset majd pedig ezt a vasmagot

zárjuk akkor máris megkaptuk a

transzformátorunkat azt hogy a két

tekercs közül melyik a primer és melyik

a secondzunder ezt mindig az dönti el

hogy a feszült

fel vagy le szeretném transzformálni ha

le akkor a primer oldalon van a sok

menet és a szunderen a kevés mert akkor

kisebb feszültséget fogok kapni ha pedig

fel szeretném transzformálni akkor a

primer oldalon lesz a kevés menet és a

secondunder oldalon pedig a sok menet a

transzformátoromat tehát mindkét

oldalról tudom

használni a transzformátorom működéséhez

mindenképpen változó vagy akozóáram

szükséges hiszen csak így fog a mágneses

mező változni ami áramot indukál a másik

tekercsben egyenárammal csak akkor

tudnánk változást látni hogyha az

egyenáramot ki illetve bekapcsoljuk de

ez akkor is változást

jelent ismerkedjünk meg a transzformátor

áramköri jelölésével nem csodálkozunk

ezen a fajta megoldáson egyik tekercs

másik tekercs tudjuk hogy itt van a

közös vasmag de ezt mégsem így rajzoljuk

be hanem úgy hogy a két tekercs közé

rajzolunk három egymásal párhuzamos

vonalat hogy melyik a primer és melyik a

szekunder azt mindig a feladat dönti el

az a primer amelyiket valamilyen változó

vagy váltakozó álammal megtápláltunk és

az a szekunder amelyikben ez a változás

áramot fog indukálni számunkra a primer

tekercsnek ez az áramforrása a

váltakozóáram a szekunder tekercsnek az

áramforrása pedig a primer tekelcs

menete másik fajta lehetőségünk is van a

transzformátor

lerajzolására áramköri jelölésére

egyértelműen mutatja hogy tekercsekről

van szó és hogy szoros kapcsolatban

állnak egymással mi azonban

feladatmegoldásaink során inkább ezt a

fajta jelölést fogjuk előnyben

részesíteni

egy feladat segítségével próbáljunk meg

még néhány dologra rájönni a

transzformátorral kapcsolatban szóljon

úgy a feladatunk hogy a primer oldalon a